Pereskedjünk, avagy kinek fütyül? 2. rész

A mediáció jogi hatásai
A közvetítői eljárás megindulásának egyetlen jogi hatása van: az elévülést félbeszakítja.
A megállapodás jogi hatása pedig annyi, amennyit a felek neki tulajdonítanak. Általában nem cél a végrehajthatóság feltétlen biztosítása, hiszen a megállapodás a felek akaratát tükrözi, feltételezhető, hogy nincs szükség állami kényszerre a teljesüléshez. Ennek ellenére, természetesen, lehetőség van az egyezség közokiratba foglalására (ennek jogi hatásaival külön írásban foglalkozunk) vagy arra, hogy azt - amennyiben annak egyéb feltételei fennállnak - bíróság jóváhagyja és így a teljesítés elmaradása esetén végrehajtói eljárásnak lehet helye.

Fontos szabály, hogy a közvetítői eljárásban létrejött megállapodás nem érinti a feleknek azt a jogát, hogy a vitás ügyben igényüket bírósági vagy választott bírósági eljárás keretében érvényesítsék.
Ez azt jelenti, hogy ha a megállapodás nem megy teljesedésbe, a felek az állam segítségét igénybe vehetik. Az eljárás önkéntességét emeli ki, hogy ha törvény másként nem rendelkezik és a felek másként nem állapodtak meg, a közvetítői eljárás befejezését követően indult bírósági vagy választott bírósági eljárásban a felek nem hivatkozhatnak
a) a másik fél által, a vita lehetséges megoldásával összefüggésben a közvetítői eljárásban kifejtett álláspontra, javaslatra, és
b) a másik félnek a közvetítői eljárásban tett elismerő, joglemondó nyilatkozatára.
A jelen írás szerzője véleménye szerint ez a korlátozás azonban nem jelenti azt, hogy a megállapodás eredményeképpen született közjegyzői okiratra sem lehet hivatkozni.

Mégis, mi a jelentősége akkor az eljárásnak?
Elsődleges az állampolgári vitarendezés, önkéntesség és aktivitás fokozása, a bíróságok tehermentesítése. Az eljárás következtében lehetőséget kapnak az érintettek személyes problémáik elsimítására és olyan, esetleg sajátos megoldás megtalálására, ami egy bíróság számára nem lenne elrendelhető. Az eljárás egyetlen célja: kölcsönösen elfogadható megoldás, akár jogi, akár általa nem szabályozott módon (Pl. térden állva bocsánat kérés, vagy egy szál virág adása, közös részvétel egy másik munkában és az abból befolyó haszon megállapodott módon való megosztása, stb.)

A törvény egy sajátos rendelkezéssel kíván súlyt adni a közvetítői eljárásnak: a megindított polgári perben nyilatkozni kell, hogy folyt-e ilyen eljárás? Kérdés persze, hogy ez mennyire emeli ki az eljárás jelentőségét, mindenesetre a keresetet szerkesztő ügyvédek számára igen komoly következménnyel járhat a nyilatkozat elmaradása: a keresetet idézés kibocsátása, vagyis minden további eljárás nélkül elutasíthatja a bíróság. Ebből köbvetkezően az ügyvédek tudomással bírnak a közvetítés létéről még akkor is, ha - mint ez köztudott - nemigen terjedt el még ennek az eljárásnak az alkalmazása.

A következő írásban a mediációs eljárás gyakorlati szabályairól szólunk.

Dr. Nádas Gábor ügyvéd
www.nadas.eu