Elismerem, hogy egy kicsit királylányos az új szoknyám. Rózsaszín, virághímzéssel, flitterekkel. Talán túlzás is, hiszen nem vagyok már gyerek. De talán mégis az lehetek, mert mikor megláttam az anyagot az egyik üzletben, tágra nyílt szemmel csodáltam a flitterek tündöklését, mint ahogy a gyerekek csodálkoznak rá az ezer fényben ragyogó karácsonyfára.
| Sikerült magamhoz térnem, kijózanodtam, kimenekültem az üzletből, de csak nem hagyott nyugodni, újra- és újra eszembe jutott. Elhitettem magammal, hogy a közelgő ünnepi vendégségek és a baráti körben várt Szilveszter éjjel főszereplője lehetne, egy ebből az anyagból készült új szoknya. Tudtam, hogy mindössze egy méteres darabka árválkodik már a boltban, leértékelve várja, ki viszi végre haza. Nyeltem egy nagyot, érte mentem és ki is szabtam gyorsan. Írtam már korábban, hogy kordbársonyt varrni felér egy türelmi játékkal is, ki bírja tovább elviselni a textil hulló darabkáit, szerte a lakásban. Ezt most tetézte a - szabás közben szétvágott - flitterek serege is, de kivételesen nem zavart, lámpafénynél csillogott az egész asztal. Igyekeztem a varrás végére érni, az összes varrásszegélyt mielőbb eldolgozni a bélés anyagával. |
![]() |
| (Azóta már tudom, hogy a bársonynál létezik egy nehezebben kezelhető anyag is, a wellsoft.) Nem választhattam bonyolult fazont, nem akartam szétvagdosni a nagymintás anyagot, ezért döntöttem emellett az egyszerű vonalú szoknya mellett (Burda 2006/10/119). A régi Fűszeres Színek olvasók már találkoztak - az erre a mintára szabott - decens farmer szoknyámmal. Az jól áll, kényelmes, szeretem hordani, így gyorsan eldőlt a kérdés. |
![]() |
| Ezzel a bejegyzéssel szeretnék - minden kedves Olvasónak - meghitt ünnepeket kívánni! Ternóczky Nóra |
Divat májusban »
Nézd meg, mit hoz számodra a május!