Próba

Első próba
Férceljük össze a ruha minden kiszabott részét, és óvatosan vasaljuk le az összes varrást és szűkítőt. Ha az anyag nem kényes és a varrások könnyedén felfejthetők, dolgozhatunk varrógéppel is, ekkor a fércelést a könnyen kifejthető legnagyobb öltéssel helyettesíthetjük.
Előkészületek az első próbához:
- Minden egyes megerősítendő rész fonákjára vasaljuk fel a formára, ill. méretre szabott közbélést
- A szabásminta összes vonalát másoljuk át az anyag fonákjára, azokat a vonalakat pedig, amelyeknek az anyag színén is látszódniuk kell, férccel jelöljük át (l. külön is az átjelölésnél).
- A betartandó vagy behúzandó széleket tartsuk vagy húzzuk be a szükséges méretre
- Elsőként a szűkítőket férceljük össze, a munkát mindig a szűkítő csúcsánál kezdjük
- Ez után férceljük össze a varrásokat: az illesztési jeleket pontosan igazítva állítsuk össze a kiszabott részeket, majd langyos vasalóval, lazán vasaljuk le a fércelés vonalát.
- A rászabott alátéteket a hajtásvonalon hajtsuk be és férceljük le, és könnyedén vasaljuk le a szélét.
- A hasítékráhagyást behajtva férceljük és vasaljuk le, majd takarva férceljük a cipzárt a hasíték széle alá kezdjük
- Az első próbához a különböző felsőrészek (blúzok, ruhák, kabátok, stb.) jobb ujját férceljük össze és állítjuk be
- A blúzok, ruhák, blézerek, stb. kézelős ujjának a hasítékát a próbához még ne vágjuk be. A kézelőt a hasíték jelölése előtt kb. 3 cm-re férceljük az ujja alsó szélére.
- Kihajtós gallérnál vagy sálgallérnál az alsógallért egyelőre még csak nyitott széllel férceljük a nyakkivágás vonalára.
- Ha szoknyát varrunk, félbehajtva férceljük az övpántot a felső szélére

Az első próba
Mindezek után végre itt a nagy pillanat: belebújhatunk a készülő ruhába! Ha végül majd válltömés is kerül bele, már most készítsük ki, és a próba során csúszassuk a helyére. Középvonalban illesztve gombostűzzük össze a nyílások (pl. az eleje vagy a lépéshasíték) szélét.
Fontos: A különböző felső részek próbájához olyan melltartót vegyük fel, amilyet később a kész ruha alatt hordani fogunk. A cipősarok magassága is akkora legyen, mint amilyennel várhatóan legtöbbször viseljük majd: ez nem csupán a ruha hosszának beállítása miatt fontos, hanem azért is, mert a cipő jellege és a sarok magassága lényegesen befolyásolja a testtartást

Igazítások
- Ha túl bő, a függőleges varrások mentén vegyük el a bőséget. Ha emiatt a varrásráhagyás esetleg kényelmetlenül széles lesz, utólag vágjuk a szokásos 1 - 1,5 cm szélese.
- Ha túl szűk, szintén a függőleges varrások mentén engedjük ki. Ekkor előfordulhat, hogy a varrásráhagyás esetleg túlságosan keskeny lesz: ha így alakul, közvetlenül a próba után tisztázzuk el, hogy elejét vegyük az anyag foszlásásnak.
- Ha a ruha bőségének változtatása a karkivágást is érinti (mert pl. az oldalvarrásban bővítettük vagy szűkítettük), a módosításnak megfelelően az ujját is arányosan szűkebbre vagy bővebbre kell venni. Ehhez kétvarrásos ujjánál mindig csak a felső ujjavarrást igazítjuk ki.
- Ha szűk a nyak- vagy karkivágás, a kivágás vonalát elég enyhén megnyújtani. Ehhez a ráhagyást többször ferdén vágjuk be.
- A vállon és a karkivágásban általában akkor keletkeznek ráncok, ha a váll vonala csapottabb, meredekebb az átlagosnál. Az ebből adódó többletbőséget a vállvarrás mentén, a nyakkivágás felé egyenletesen kifuttatva gombostűzzük össze, majd módosítsuk a szabásmintát, vagy póba után szimmetrikusan jelöljük át a másik oldalra is. A két váll közötti különbséget a válltöméssel egyenlíthetjük ki.
- Ha nem megfelelő a mellszűkítő magassága, gombostűvel jelöljük be a tényleges mellcsúcsot. Bontsuk ki a ruha oldalát, és a mellszűkítőt a szabásminta módosításánál ismertetett módszerrel csúsztassuk el szükség szerint fel- vagy lefelé.
- A túl magasra csúszó nyakkivágás oka legtöbbször az, hogy a váll vonala az átlagosnál magasabb, egyenesebb. A hiányzó hosszúságot vállvarrás vonala mentén, a nyakkivágás felé kifuttatva tudjuk pótolni.
- A mellcsúcs felé futó ferde ráncok kisimításához az elejét kell meghosszabbítani. A mellszűkítővel készülő modellek esetében ennek érdekében megnöveljük a szűkítő mélységét: alulról a karkivágásig bontsuk ki az oldalvarrást és kissé mélyebben gombostűzzük össze a szűkítőt. Számoljunk azzal, hogy ettől az eleje oldalvarrása rövidebb lesz. A háta és az eleje oldalvarrás hossza közötit különbséget a ruha alján egyenlítjük ki.
- Ha ferdén félrehúz a ruha valamelyik széle vagy varrásvonala, akkor valószínűleg túl rövid az eleje vagy nem elég mély a szűkítő.
- Ha hátul vízszintes ráncok keletkeznek, a fölös hosszúságot vízszintes hajtásként gombostűzzük le. Az új hosszúságot másoljuk át a szabásmintára, és szabjuk át a próba után szétbontott ruha hátát.
- Ha a szoknya háta hasítékának a két széle szétáll, vagy túlságosan lapos a popsi, vagy enyhén előreáll a has, és a szoknya hátul kissé "lóg". A szoknya háta többlethosszát az övpánt felvarrási vonalának megváltoztatásával korrigálhatjuk.
- Ha a szoknya elöl rövidebb, mint hátul, akkor az oldalvarrás nem pontosan függőleges. A gond az övpánt eleje felvarrási vonalának lejjebb csúsztatásával orvosolható. Ha ez nem lehetséges, középen kissé emeljük meg a hátát.
- Ha a szoknya hátul rövidebb, az oldalvarrás szintén nem pontosan függőleges. Ekkor az oldalvarrás felé kifuttatva emeljük meg a szoknya elejét vagy csúsztassuk lejjebb a hátát.
- A túl széles váll felsőrészeknél az ujjakör megemelésével javítható.
- A túl keskeny váll pedig kissé alacsonyabbra szabott ujjakörrel korrigálható.
- Ha túl bő az ujja, az ujjavarrás mentén gombostűzzük a szükséges méretre. Ez után vagy szűkebbre vesszük az oldalvarrásnál, vagy az ujjavarrás két oldalán kissé mélyítjük az ujját.
- Ha túl szűk az ujja, az ujjavarrás mentén adjuk hozzá a hiányzó bőséget, majd ennek megfelelően szabjuk mélyebbre a karkivágást. Vigyázat: a karkivágást szabásmintához képest legfeljebb 1 cm-rel mélyíthető.
- Ha túl hosszú az ujja, a fele hosszúságban hajtásként gombostűzzük le a többletet. A módosítást másoljuk át a szabásmintára, és szabjuk át az egész ujját.
- Ellenőrizzük a zsebek, zsebfedők, pántok, gomblyukak és bújtatók helyét.

Második próba
Az első próbán szükségessé vált összes igazítás átjelölése után a felhajtás, az ujjabevarrás és a gomblyukak kivételével varrjuk össze a ruhát, férceljük be mindkét ujját.
- A második próbán mindenekelőtt az ujja beállítását ellenőrizzük: akkor szép, ha szabályos, egyenes testtartásnál ránc nélkül, simán fekszik a karkivágásban.
- Ha az ujja felső részén ráncok keletkeznek, az ujjakör túl magas. A korrekcióhoz a vállvarrásnál csúsztassuk felfelé az ujját.
- Végül jelöljük be a ruha hosszát: ehhez hasznos segítség a szoknyafelhajtó állvány, de állvány helyett kis baráti segítséggel is pontosan bejelölhető a ruha hossza. Ehhez állítsunk a padlóra megfelelő hosszúságú fejes vonalzót, és gombostűvel vagy krétával jelöltessük be a szoknya végleges hosszát. Közben egyenesen, szinte mozdulatjanul álljunk: a felhajtás jelölését ugyanis akár a legkisebb mozdulat is eltorzíthatja.